A hévízi piac

Hogy mi Hévíz legforgalmasabb pontja,
A piac az, bárki is mondja.
A sok árusnál a vevő bármilyen portékát vehet.
Ha van hozzá kedve, alkudozni is lehet.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Hévíz. Ez a Hévíz még ma is létezik, bár annyi minden épült, szépült a városban, hogy aki rég nem járt már itt, az nem is ismer rá a településre. Hévíz mindig is tele volt látnivalóval, programokkal, amelyeken nemcsak az itt lakók, hanem az ide látogatók is rendszeresen részt vettek. Beszélgetni, vásárolni is számos helyen tudtak az emberek, egy igazi közösségi hely azonban nagyon hiányzott a városban.

Hévízen egykor sok-sok éven át működött egy piac, amit nagyon szerettek az emberek. Szerettek helyi terményeket és termékeket vásárolni, az árusokkal, egymással beszélgetni. Aztán egyszer csak a sok új építkezés miatt megszűnt a helyi piac, így a hévíziek és az ide látogatók is kénytelenek voltak Keszthelyre vagy még messzebb utazni, ha piacon szerettek volna vásárolni. Nagy-nagy bánata volt ez a hévízieknek. Úton-útfélen hangoztatták, milyen jó is volt, amikor még a zöldséget, gyümölcsöt és miegyebet a helyi piacon tudták megvásárolni. Ugyanígy gondolkodott a hévízi Benkő házaspár, akik mivel kereskedők voltak, mindig is szerették a piacokat. Egy nap elhatározták, hogy nem várnak tovább, ismét létrehozzák a hőn áhított “kereskedelmi központot”.

A piac megszervezése nagy feladat volt. Terület keresése, árusok felkutatása, engedélyek, sok-sok tárgyalás, egyeztetés és még számos intéznivaló várt rájuk. Mivel biztosak voltak a piac sikerében, így nagy kedvvel és lendülettel láttak munkához. Körbejárták többször is a várost, melyik terület lenne a legalkalmasabb a piac létrehozásához. Végül a Nagyparkoló melletti területet választották, mert így a Hévízre érkezők rögtön megpillanthatják a forgatagot.

Az árusok kiválasztását nem bízták a véletlenre, elmentek a kiserdőbe, ahol megkérdezték az erdő lakóit, ki szedi a legszebb málnát, szedret, gesztenyét s mindent, ami itt fellelhető. Kikérdezték a madarakat, merre szállnak, mit látnak, kinek a legszebb a kertje, a növényei, a gyümölcsei, zöldségei, fűszerei. Megkérték őket, kukucskáljanak be a konyhákba, kamrákba, de még a nyári konyhákba is, kinek a legszebb, legfinomabb a kenyere, kolbásza, savanyúsága, diója, sajtja, süteménye, méze, bora. Szép hosszú listát állítottak össze az erdő lakói. A Benkő házaspár ezután kereste fel az árusokat, akik igencsak elcsodálkoztak, hogyan találták meg pont őket. Az állatokkal kötött titkos szövetséget persze nem árulták el nekik. A felkérésre, hogy jöjjenek, és mutassák meg portékáikat a hévízi piacon, azonnal igent mondtak. Mindenki nagyon megtisztelve érezte magát, így a legszebb, legízletesebb áruját viszi el azóta is hétről-hétre Hévízre. Eleinte csak néhány árus mutatta be portékáját, de ma már száznál is többen vannak, az ide látogatók pedig akár több ezren is.

2011-től, a piac nyitása óta a régi idők hangulatát idézve kedden, csütörtökön és szombaton a hévízi Nagyparkoló mögötti terület árusokkal telik meg. A jó hangulatot sokszor még vidám műsorok is fokozzák.

A madarak további megbízásra azóta is sokfelé röpködnek, jó néhány házba bekukkantanak. Annyi szépséget látnak, hogy nem győznek róla beszámolni a Benkő házaspárnak: Ági néninek és Lajos bácsinak, akik úgy döntöttek, mesterembereket is hívnak a piacra. Az ő portékáik között megtalálhatók a cserépedények, kosarak, de még a kézi készítésű szappanok is. Híres fazekasok, fafaragók, csuhébaba-készítők, kovácsok, csipkeverők és régiségárusok mind-mind részvevői hétről-hétre a piacnak. Aki idejön, jót vásárol, eszik-iszik, de mindenképpen jól szórakozik, hiszen egyvalami nem változik a piacok történetében: a friss áruk mellett a legtöbb új információt és hírt is itt lehet begyűjteni.