Lila Lilla

LILA LILLA

Lila Lilla egy ladikon libeg,
Lila, a kutyája mellette liheg.
Lila Lilla egy szigetre libeg,
Lila a szája, rázza a hideg.
Lila a ruhája, lila a sapkája,
A „Lila kör”-ben kötötte mamája.
Lilaakácból készült a ladikja,
Lila evezője egy szigeten kirakja.
Kutyája orra lila szagot érez,
Lila ködöt követve egy nagy ligetbe téved.
Levendulaillat csalta Lilla kutyáját,
Lila virágok tengere ringatta a ladikját.
A levendulaliget sok-sok kincset rejteget,
Hazavigyem a ladikban? – Lilla kérdést fejteget.
Túl sok a kincs, fénye nagyot csillan,
Lilla fejébe egy nagy ötlet bevillan.
Lilla leül egy virágra, kedve nagyot „lillan”.
A levendulaillat oly messzire illan.

Kutyája orra levendulával van tele,
De zsákjában elfér a ligetnek a fele?
Nem is kell nékem több kincs, mint egy marék szirom,
Otthon meg majd szimatolom, ameddig csak bírom.
És ha a lila illattól már búcsút vehetek,
A lilaakác mellé levendulát ültetek.
Szép nagy bokor lesz belőle, ámul majd a Gyula,
Úgy fogom majd hívni: Lilla Akác-dula.