IKERBLOG 9. RÉSZ
NYÁR, NAPSÜTÉS, VIDÁMSÁG
Május óta, a világ legtermészetesebb módján, Csabi és Gergő egyre mélyebben érzi zsigereiben a nyár édes ízét és esszenciáját, a vakációt. Szinte minden gondolatuk a játék körül forog. Az utóbbi hetekben hazaérkezésünkkor még át sem léptünk a küszöböt, már kérleltek:
– Ma ne tanuljunk! Menjünk inkább át a Hannához meg a Milánhoz!
Ezt eddig nemigen engedhettem meg nekik, mert azért a kötelesség az kötelesség, és tanulni bármennyire is nem akarnak, akkor is kell.
A minap Csabi így sóhajtott fel:
– Bárcsak találnék egy négylevelű lóherét!
– Mit csinálnál vele, lepréselnéd? – kérdeztem.
– Nem, inkább azt kívánnám tőle, hogy menjen gyorsan a fejembe a vers.
Ha már a babonáknál tartunk, egyik reggelünk nagyon zűrösre sikerült.
Elaludtunk, otthon felejtettük a könyvtári könyveket, majd jól elkéstünk és a matekfelmérő kellős közepébe csöppentünk….
– Nem futott át előtted fekete macska? – kérdezték gyermekeim az autóban.
– Nem – válaszoltam.
– Nem mentél át egy létra alatt?
– ???
– Nem törtél össze egy tükröt?
– Nem – morogtam tovább.
– Akkor talán nem tart 7 évig ez a balszerencse!
Nem csupán ők, a barátaik is elfáradtak tanév végére. Már az is előfordult, hogy az egyik kisfiú Csabinak kezdte el magyarázni a Samsung telefon rejtelmeit. Mire Csabi helyretette a dolgokat.
– Szerintem ezt a Gergőnek szeretted volna elmesélni, én pedig a Csabi vagyok…
A kisfiú kissé megilletődötten eloldalgott…
Sebaj, majd a nyáron mindenki új erőre kap. A lurkók alig várják a vidám hónapokat. A mai világ kulturális sokszínűsége, a programok dömpingje már a legkisebb korosztálynak is számtalan lehetőséget kínál. A gyerekek többsége úgy nő fel, hogy szinte a Volt, a Sziget és a Sound Fesztiválnak is aktív részese lehetett. Jó, ez azért extrém, de nem ismeretlen számukra a koncertek, kalandparkok és kavalkádok fogalma.
Hogy a vakáció cseppet se legyen unalmas, gyermekeim a „Mit csinálunk ma?” kérdéssel indítják a napokat. A jó „kultúros” anya pedig haptákba áll és már sorolja is az alternatívákat.
A megadott lehetőségek közül általában a biciklizés, a nagy fürdőzések és a barátok meglátogatása szerepel a toplista élén. Egyébként mindegy, hova megyünk, ők valahogy mindenhol gyorsan akklimatizálódnak és 3 másodpercen belül remekül érzik magukat.
Nyáron a szigor is szabadságra megy. Egyik este – nem épp hajmosás formájában – fejmosást kaptak a gyerekek. Hegyi beszédem végén Gergő megszólalt:
– Légy szíves ne olvasd annyit azt a bácsit, mert utána mindig nagyon szigorú leszel!
– Milyen bácsit? – kérdezem.
– Aki a Nők Lapjában ír és előadást tartott az iskolánkban is. (Vekerdy Tamásra gondolt)
– Rendben – mondtam mosolyogva. Ez a rovat nyáron úgyis szünetel, addig nekem se árt egy kis lazulás ebben a fene nagy gyereknevelésben. Még a végén megkomolyodnak, és az roppant unalmas lenne…
VIDÁM, BOHÓKÁS NYARAT MINDENKINEK!!!